Idén az időjárás nem igazán kedvezett a gyereknapi rendezvényeknek... Apa már előző nap szorgosan böngészte a különböző előrejelzéseket, így tudtuk, hogy reggel még talán érdemes lelátogatni a dunaparti gyereknapi "vurstliba", mert csak valamikor a délelőtt közepére jósoltak esőt. Így aztán az elsők között érkeztünk a rendezvényre 9 előtt pár perccel, sok árus még komótosan pakolgatta a portékáját.
Egyből a hatalmas ugrálóvár felé vettük az irányt, és óriási szerencsénkre egyetlen kisgyerek ugrált még csak odabent, így Csongort is odaengedtem, hogy kipróbálja a műfajt. Nagyon meglepődtünk, mert Csongor tétovázás nélkül ringatta magát az ugrálóváron, bemászott a belsejébe, sőt, majdnem teljesen egyedül mászott fel a csúszda részre, pedig jó magas volt és nagyon meredek. Levivel együtt nagyokat csúszdázott és ugrált, legalább húsz percen keresztül még zavartalan volt a móka, aztán egyre több kisgyerek vette birtokba az ugrálóvárat, így jobbnak láttuk, ha Csongor befejezi a mókát.
A nagy ugrálás után felfedeztük a helyi Jószolgálati Otthon által az esélyegyenlőség jegyében szervezett játékterephez, ahol sok-sok népi és ügyességi játék várta a gyerekeket, volt még trambulin, a piciknek minicsúszda, a nagyobbaknak pedig kreatívkodós részleg. Kellemes másfél-két órát töltöttünk ott a srácokkal, mindannyian nagyon jól éreztük magunkat. Levi kipróbált szinte mindent, nagyon ügyi volt. Csongort a horgászós játék teljesen lebilincselte, aztán felfedezte a célbadobós labdákat, azokat kergette jobbra-balra, focizott, csúszdázott is, és általában véve nagyon jól érezte magát.
A végén az eső előtt még arra is jutott idő, hogy Levi dodzsemezzen egyet Apával a vurstliban, nagyon élvezték szerintem mind a ketten.
Itthon is igyekeztünk a gyerekek kedvében járni, nagyokat játszottunk, Levi kérésére sütit sütöttünk, el is röpült a nap. A rossz idő ellenére nagyon jó kis nap kerekedett belőle, jó volt látni, mennyire önfeledten örültek a srácok a közösen eltöltött időnek.
Hozzászólások