Mindig is tudtam, hogy Csongor esetében a szoptatásnak akkor lesz vége, ha én egyszer megunom, mert ő magától bizony nem fogja elhagyni. Az élet úgy hozta, hogy kb. egy hete eljött az a pont, amikor megelégeltem az éjszakai szinte non stop tankolásokat, és Apa egyetértésével gonoszanyuvá változtam, és nemet mondtam...
Az első éjszaka pokoli volt, számtalan ébredéssel, hangos hisztivel, toporzékolással... Nem volt könnyű, de valahogy túléltük. Másnap átaludta az éjszakát. Harmadnap is... :D ÉS azóta minden éjjel. Persze előfordul, hogy felébred, átbaktat hozzánk, esetleg még kéri is, csak úgy megszokásból, de aztán nyugodtan odagömbölyödik, és alszik tovább.
Már hat nap és hat éjszaka telt el szopizás nélkül, így nem nagy felelőtlenség kijelenteni, hogy sikeresen elhagytuk. :)
Hozzászólások