Amióta bejött a jó idő, értsd a mostani monszunidő előtti tavaszi nyarat, egyre több időt töltünk Csongorral a jó levegőn, és ami számára sokkal izgalmasabb --- babakocsi nélkül, saját lábon. A házunk melletti kis parkban, akárhol a városban, a Duna-parton, vagy épp Mamánál a kertben.
Mondanom sem kell, hogy a fiatalúr roppantul élvezi a dolgot: jön-megy, sertepertél, nagy komolysággal lesi a hangyákat és egyéb rovarokat, boldogan sikongat a földön totyogó galambok láttán. Lelkesen figyelgeti a Mama kerítésénél állva a szomszéd tyúkjait, roppant büszkeséggel szedi össze a tavalyi mandulát a fűből, segít Mamának a locsolásban, szóval általában véve roppant tevékeny :)
Imád focizni, rohanva kergeti a labdát. A motorral felemás viszonyban vannak: alapjában véve érdeklődik, rángatja, rá-ráül, aztán valahogy mégsem akar vele nekiindulni. De nem aggódok, fogunk mi még utána rohangálni épp eleget :)
Hozzászólások